A masztix egyéb nevei és megnevezései

A masztix szó a görög mastichein – rágni – szóból származik. Ugyanebből a gyökből ered a latin masticare és az angol masticate (rágni). A masztix így nemcsak saját magának, hanem a rágás teljes fiziológiai folyamatának – a masztikációnak – is nevet adott.

Ugyanarról a nyersanyagról van szó — csak a név különböző nyelvi változatai. Szlovákul és csehül általánosan a masticha kifejezést használják, szakmailag pedig a mastixot. A masztix közelebb áll a latin és német hagyományokhoz, a masticha pedig a göröghöz.

A kioszi könnyek a masztix könnyek – a gyanta apró kristályai, amelyek a masztixfa vágott törzséből folynak ki és a levegőn megkeményednek – költői szlovák és cseh elnevezése. A név arra a Híosz szigetre utal, ahol a gyantát gyűjtik, és a cseppek alakjára, amelyek könnyekre emlékeztetnek.

A masztixot évezredek óta használják, és a kereskedelmi útvonalak az egész ókori világban elterjesztették – Egyiptomtól Rómán át Perzsiáig és az Arab-félszigetig. Minden kultúra a saját nyelvének megfelelően alakította ki a nevét. Ma a masztixnak több tucat névváltozata van, de mind ugyanarra a Híosz szigetéről származó gyantára utal.

Az angol „mastic gum” szó szerint „masztix rágógumit” jelent – és igen, a masztixot valóban rágják. Ez egy természetes, cukor, mesterséges adalékanyagok és tartósítószerek nélküli rágógumi. A hagyományos rágógumiktól eltérően azonban egy évezredes múlttal és tudományosan vizsgált összetétellel rendelkező nyersanyagról van szó. A masztix könnyek rágása a mai napig a fogyasztás hagyományos formája.