SIBO: vékonybél bakteriális túlszaporodása

Mit kell tudni a SIBO-ról és annak kezeléséről? Mit jelent ez a betűszó? A vékonybél bakteriális túlszaporodása (SIBO) egy olyan állapot, amelyben a baktériumok túlszaporodnak a vékonybélben. Ez a túlszaporodás puffadást, hasmenést vagy székrekedést okozhat.

Cikk tartalma: SIBO – vékonybél bakteriális túlszaporodása

• Mi a SIBO: tünetei
• Okok és kockázati tényezők
• Diagnózis
• Kezelés
• SIBO diéta
• Komplikációk
• Megelőzés
• Következtetés

Úgy tűnik, hogy a SIBO összefügg az irritábilis bél szindrómával. Az ebben a szindrómában szenvedőknél nagyobb valószínűséggel alakul ki SIBO, mint az átlagnépességnél. Nem mindenkinél, akinél irritábilis bél szindrómát diagnosztizáltak, pozitív a SIBO teszt . Ebben a cikkben a vékonybél bakteriális túlszaporodásának tüneteit, kockázati tényezőit és szövődményeit vizsgáljuk. Felsoroljuk a legjobb diétákat is, amelyek segítenek enyhíteni a tüneteket.

Mi a SIBO és mik a tünetei?

A SIBO a vékonybél baktériumok túlszaporodását jelenti. Jelentése: a baktériumok túlszaporodása a vékonybélben. A bélmikrobiom nagy része normális esetben a vastagbélben található, és a vékonybél nem tartalmaz annyi baktériumot. Ha azonban a vastagbélben túlszaporodik a baktériumok, ezek a baktériumok a vékonybélbe is bejuthatnak. Ekkor a vékonybél nem képes megbirkózni ekkora mennyiségű baktériummal.

A SIBO tünetei személyenként változhatnak, attól függően, hogy mennyire enyhe vagy súlyos a bakteriális túlszaporodás, és hogy van-e valakinek bármilyen kapcsolódó állapota.

A tünetek azonban a következők lehetnek:

• puffadás
• hasmenés
• székrekedés
• megmagyarázhatatlan vitaminhiány, különösen a B12-vitamin hiánya

A tüneteket az is meghatározhatja, hogy milyen típusú baktériumok szaporodtak el. A kutatások azt sugallják, hogy a hidrogéntermelő baktériumok inkább a hasmenéssel, míg a metántermelő fajok inkább a székrekedéssel járnak együtt.

Okok és kockázati tényezők

A SIBO okának meghatározása néha nagyon nehéz lehet. A tudósok eddig a következő tényezőket azonosították, amelyek hozzájárulhatnak a SIBO kialakulásához:

• Alacsony motilitás: A belek normális esetben az emésztőrendszeren keresztül mozgatják az ételt és a baktériumokat, megakadályozva, hogy túl sok baktérium halmozódjon fel a vékonybélben. Ha azonban valakinek alacsony a motilitása, ez a mechanizmus lelassul, lehetővé téve az étel erjedését a vékonybélben.
• Diszbiózis : akkor fordul elő, amikor egy személy mikrobiomja kiegyensúlyozatlanná válik, és túl sok káros vagy túl kevés hasznos mikroorganizmusfajt tartalmaz. A különböző típusú mikroorganizmusok emésztésre gyakorolt ​​hatásának kutatása még folyamatban van, de a korábbi tanulmányok arra utalnak, hogy az IBS-ben szenvedők mikrobiomja gyakran kisebb diverzitású, kevesebb hasznos fajjal és magasabb metántermelő fajszinttel rendelkezik , ami lelassíthatja a mozgást.
• Hipoklórhidria : Alacsony gyomorsavszintre utaló kifejezés. Amikor valakinek nincs elég gyomorsavja, a baktériumok a szokásosnál mélyebbre juthatnak az emésztőrendszerbe, mert a környezet nem elég savas ahhoz, hogy elpusztítsa őket. A tudósok úgy vélik, hogy azoknál az embereknél, akik protonpumpa-gátlókat szednek, autoimmun gasztritiszben szenvednek, vagy gasztrektómián estek át, fokozott a hipoklórhidria és a SIBO kockázata . Azonban nincsenek meggyőző bizonyítékok, és az alacsony motilitás fontosabb kockázati tényező lehet.
• Szerkezeti különbségek : Néha a SIBO azért fordul elő, mert egy személynek szerkezeti különbségei vannak az emésztőrendszerében.
• Túlzott alkoholfogyasztás : károsíthatja a mikrobiomot, diszbiózishoz, bélfalkárosodáshoz és gyulladáshoz vezethet.

Kockázati tényezők

Bizonyos alapbetegségekben szenvedőknél nagyobb valószínűséggel alakul ki SIBO, mint másoknál . Melyek ezek a leggyakoribb állapotok?

• pajzsmirigy-alulműködés
• cukorbetegség
• Parkinson-kór
• rövid bél szindróma
• amiloidózis
• szisztémás szkleroderma
• krónikus veseelégtelenség

A SIBO gyakoribb idősebb felnőtteknél , valószínűleg az emésztőrendszer lassabb motilitásának köszönhetően. Nőknél is gyakoribb, de az okok nem tisztázottak.

A Medical News Today weboldalon megjelent cikk azt is megjegyzi, hogy egy kis, 2017-es tanulmány szerint az elhízott embereknél 11-szer nagyobb valószínűséggel fordul elő SIBO, mint az elhízás nélküli embereknél. Nem világos, hogy miért történt ez.

Diagnózis

Orvosa a tünetei és a kórtörténete alapján fogja diagnosztizálni a SIBO-t. Megtapinthatja a hasát, és keresheti a túlzott gázképződés vagy puffadás jeleit. Ha SIBO gyanúja merül fel, vizsgálatot javasol.

Légzésteszt

A laktulóz kilégzési teszt a hidrogén és a metán koncentrációját méri a kilégzett levegőben. A teszt eredményei megerősíthetik a SIBO diagnózisát, és feltárhatják a túlszaporodás mértékét. Azt is megmutatják, hogy a túlszaporodás elsősorban hidrogén- vagy metántermelő mikrobákból áll-e.

Hogyan működik a teszt?

• A vizsgálat előtt a személynek 24 órán át böjtölnie kell. Ezután laktulózt tartalmazó cukros oldatot kell innia, amelyet csak a bélbaktériumok tudnak lebontani.
• Ahogy a baktériumok lebontják a cukrot, gázokat termelnek, amelyek bejutnak a véráramba és a tüdőbe jutnak. A kilégzési teszt ezeket a gázokat méri kilégzéskor.

A teszt egy másik változata a glükóz kilégzési teszt.

Endoszkópia

Ez a SIBO-teszt arany standardja, de egy invazívabb teszt. A vékonybél-tesztek endoszkópiát foglalnak magukban, amelynek során egy kicsi, vékony kamerát helyeznek a szájon keresztül a gyomorba.

Hogyan működik a teszt?

• Miután az eszköz bejut a nyombélbe, ahol a gyomor a vékonybélhez csatlakozik, az orvosok endoszkóp segítségével szövetmintát vesznek . A mintát ezután laboratóriumba küldik, hogy elemezzék a baktériumok jelenlétét.
• Fontos megjegyezni, hogy a vékonybél-aspirátum (folyadék) vizsgálatakor, a kilégzési tesztekhez hasonlóan, nincs általánosan elfogadott határérték a pozitív SIBO eredményre vonatkozóan . Ez megnehezíti a diagnózist azoknál az egyéneknél, akik kevésbé meggyőző teszteredménnyel rendelkeznek.

Egyéb tesztek

A SIBO meglévő tesztjei nem mindig pontosak, ezért orvosa további vizsgálatokat javasolhat, hogy jobb képet kapjon az emésztőrendszeri egészségéről. Ezek a következők lehetnek:

• vérvizsgálatok az autoimmunitás vagy gyulladás markereinek kimutatására
• motilitási teszt annak megállapítására, hogy valakinek vannak-e szerkezeti problémái a vékonybélben.
• egy bélpermeabilitási teszt, amely azt vizsgálja, hogy a bélnyálkahártya "áteresztő-e".
• székletvizsgálatok a bélmikrobiom elemzésére

A vékonybélben a bakteriális túlszaporodás kezelése

A Medical News Today weboldal szerint a vékonybélben a bakteriális túlszaporodásnak számos oka lehet, ami megnehezíti a kezelést. Számos kezelési lehetőség áll rendelkezésre, beleértve az antibiotikumokat, a székletmikrobiota-transzplantációt és az étrend megváltoztatását.

Antibiotikumok

Ez a vékonybélben elszaporodó bakteriális fertőzés fő kezelése. Az orvosok egyetlen típusú antibiotikumot vagy antibiotikumok kombinációját alkalmazhatják a túlszaporodás megszüntetésére. A kezelés utáni kiújulási arány meglehetősen magas. Emiatt az antibiotikumok szedése mellett elengedhetetlen a SIBO okának kezelése is, hogy csökkentsük a túlszaporodás kiújulásának kockázatát.

Az októl függően ez jelentheti a motilitás felgyorsítására szolgáló gyógyszerek szedését, a PPI-terápia leállítását vagy más, a kiváltó okot befolyásoló állapotok kezelését.

Probiotikumok és széklet mikroflóra transzplantáció

A weboldal azt is állítja, hogy a probiotikumok szerepe a SIBO kezelésében vitatott. Egyes tanulmányok kimutatták, hogy bizonyos törzsek javíthatják a motilitást és csökkenthetik a hidrogénlégzést, de mások azt mutatták, hogy a probiotikumok SIBO-t okozhatnak. Ha valakinek alacsony a motilitása és probiotikumokat szed, lehetséges, hogy azok növelhetik a túlnövekedés valószínűségét, vagy súlyosbíthatják a meglévő túlnövekedést. Az eredmények személyenként eltérőek lehetnek.

A székletmikrobiota-transzplantáció egy viszonylag új kezelési mód, amelynek során az orvos a donor bélmikrobiotáját a végbélen keresztül ülteti be a betegbe. A kutatások ismét vegyes eredményeket hoztak az eljárás SIBO kezelésében való alkalmazásával kapcsolatban.

SIBO diéta: ételek a vékonybél baktériumainak túlszaporodásához

A diéták nem gyógyítják a vékonybél bakteriális túlszaporodását, de csökkenthetik a tüneteket. Az, hogy mi működik, személyenként változhat, de egy népszerű lehetőség az alacsony FODMAP-tartalmú diéta.

Mi is az a FODMAP diéta?

Az alacsony FODMAP-tartalmú diéta korlátozza az erjeszthető oligoszacharidok, diszacharidok, monoszacharidok és poliolok bevitelét. Ezek olyan anyagok, amelyeket az emberi szervezet nem tud lebontani, ami azt jelenti, hogy a baktériumok táplálkozhatnak velük. A magas FODMAP-tartalmú ételek korlátozása csökkentheti a gázképződést, a puffadást, a székrekedést és a hasmenést.

Nem csak mit, hanem mennyit is

Az alacsony FODMAP-tartalmú diéta során elfogyasztott ételek típusa és mennyisége fontos. Mivel ez meglehetősen összetett és jelentős étrendi változtatásokat igényelhet, a legjobb, ha dietetikussal dolgozol együtt. Egy szakember biztosíthatja, hogy a személy minden szükséges tápanyagot megkapjon.

Komplikációk

Súlyos vagy nem megfelelően kontrollált SIBO esetén jelentős hasmenés vagy székrekedés jelentkezhet. Ezek a tünetek olyan szövődményekhez vezethetnek, mint:

• kiszáradás
• táplálkozási hiányosságok
• nem szándékos fogyás

Ezek a szövődmények az egészség számos aspektusát befolyásolhatják, beleértve az energiaszintet, a hormonokat és a mentális egészséget. Ezenkívül a SIBO-val való együttélés kihívást jelenthet, stresszt, szorongást és rossz hangulatot okozva.

Megelőzés

A SIBO nem mindig megelőzhető, de az emberek lépéseket tehetnek a bélrendszerük egészségének megőrzése érdekében.

Ezek közé tartoznak:

1. Tápláló és változatos étrend: A változatos ételek fogyasztása segíthet növelni a bélflóra változatosságát, ami csökkentheti a diszbiózis valószínűségét. A gyümölcsök, zöldségek és a teljes kiőrlésű gabonafélék különösen előnyösek.
2. Hagyja abba a dohányzást: a cigaretta és más nikotintartalmú termékek megváltoztathatják a bélflóra összetételét.
3. Prokinetikumok szedése: A prokinetikumok olyan gyógyszerek, amelyek felgyorsítják az emésztőrendszer mozgását. Csökkenthetik a SIBO kockázatát a fokozott kockázatnak kitett embereknél, például azoknál, akiknek alapbetegségük van, vagy protonpumpa-gátlókat szednek. Egy 2018-as tanulmány megállapította, hogy azoknál az embereknél, akik prokinetikumokat és protonpumpa-gátlókat együttesen szedtek, kisebb valószínűséggel diagnosztizáltak SIBO-t, mint azoknál, akik csak protonpumpa-gátlókat szedtek.
4. Hipoklórhidria kezelése: Ha valakinek alacsony a gyomorsavszintje, annak eltávolítása csökkentheti a SIBO kockázatát, bár további vizsgálatokra van szükség ennek az összefüggésnek a megerősítéséhez. A hipoklórhidria kezelése az októl függ.
5. Egyéb állapotok kezelése: Ha egy személynek olyan állapotai vannak, amelyek a SIBO-val kapcsolatosak, például pajzsmirigy-alulműködés vagy cukorbetegség, ezeknek az állapotoknak a hatékony kezelése csökkentheti az emésztőrendszerre gyakorolt ​​​​hatásukat.

Következtetés

A vékonybél bakteriális túlszaporodása akkor következik be, amikor a vastagbélből származó baktériumok a vékonybélbe jutnak. Ez olyan tüneteket okozhat, mint a puffadás, hasmenés és székrekedés. Az orvosok a vékonybél bakteriális túlszaporodását laktulóz kilégzési teszttel vagy vékonybél aspirátum és tenyésztési teszttel diagnosztizálhatják.

A vékonybél bakteriális túlszaporodásának kezelése általában egy vagy több antibiotikum szedését jelenti a bakteriális túlszaporodás megszüntetése érdekében. Más kezelések, például a probiotikumok hatékonysága kevésbé egyértelmű.

Ha a tünetek tartósak, konzultálniuk kell egy gasztroenterológussal, aki jártas a SIBO-ban és a kapcsolódó emésztési rendellenességekben.

Masztix használata SIBO-hoz

• A masztix ajánlott napi adagja 1,2 g - 1,6 g.
• Két adagban vegyen be reggel és este, mindig legalább 30 perccel étkezés előtt , vagy legalább 2 órával étkezés után.

Ajánlott masztix kiegészítők SIBO-hoz

• • Masticha Strong&Pure: 2 x 2 kapszula naponta
  • Mastichaq Prebiotic: 2 x 3 kapszula naponta
  • Mastic Comfort: 2 x 1 tasak naponta

Pixabay