SIBO: vékonybél bakteriális túlszaporodása

Mit kell tudni a SIBO-ról és kezeléséről? Mit is jelent ez az angol rövidítés? A vékonybél bakteriális túlszaporodása (SIBO) egy olyan állapot, amelyben a baktériumok elszaporodnak a vékonybélben. Ez a túlszaporodás puffadást, hasmenést vagy székrekedést okozhat.

A cikk tartalma: SIBO – a vékonybél bakteriális túlszaporodása

• Mi a SIBO: tünetei
• Okok és kockázati tényezők
• Diagnózis
• Kezelés
• SIBO diéta
• Komplikációk
• Megelőzés
• Összegzés

Úgy tűnik, hogy a SIBO összefügg az irritábilis bél szindrómával. Azoknál az embereknél, akiknél ez a szindróma fennáll, nagyobb valószínűséggel alakul ki SIBO, mint a lakosság többi részénél. Azonban nem mindenkinél pozitív a SIBO teszt, akinél irritábilis bél szindrómát diagnosztizálnak. Ez a cikk a vékonybélben fellépő bakteriális túlszaporodás tüneteit, kockázati tényezőit és szövődményeit tárgyalja. Emellett bemutatja a tüneteket enyhítő legjobb diétákat is.

Mi az SIBO és mik a tünetei?

A SIBO a vékonybél bakteriális túlszaporodásának rövidítése. Ez azt jelenti: a baktériumok elszaporodása a vékonybélben. A bélmikrobióta többsége általában a vastagbélben található, és a vékonybél nem tartalmaz ilyen nagy mennyiségű baktériumot. Ha azonban a vastagbélben túlszaporodás következik be, ezek a baktériumok a vékonybélbe is eljuthatnak. Ekkor a vékonybél nem képes megbirkózni ekkora mennyiségű baktériummal.

A SIBO tünetei egyénenként eltérőek lehetnek, attól függően, hogy a baktériumok túlszaporodása mennyire enyhe vagy súlyos, és hogy az illetőnek vannak-e társbetegségei.

A tünetek azonban magukban foglalhatják:

• puffadás
• hasmenés
• székrekedés
• megmagyarázhatatlan vitaminhiány, különösen B12-vitamin hiány

A tünetek arra is utalhatnak, hogy melyik baktériumtípus szaporodott el túlságosan. Kutatások szerint a hidrogént termelő baktériumok inkább a hasmenéssel, míg a metánt termelő fajok inkább a székrekedéssel hozhatók összefüggésbe.

Okok és kockázati tényezők

A SIBO okának meghatározása néha nagyon nehéz lehet. A tudósok eddig a következő tényezőket azonosították, amelyek hozzájárulhatnak a SIBO kialakulásához:

• Alacsony mozgékonyság: a belek általában a táplálékot és a baktériumokat a emésztőrendszeren keresztül mozgatják, megakadályozva a túl sok baktérium felhalmozódását a vékonybélben. Ha azonban valakinek alacsony a mozgékonysága, ez a mechanizmus lelassul, ami lehetővé teszi az élelmiszer erjedését a vékonybélben.
• Diszbiózis: akkor fordul elő, ha az ember mikrobiomjának egyensúlya felborul, és túl sok káros vagy túl kevés hasznos mikroorganizmusfajt tartalmaz. A különböző mikroorganizmusok emésztésre gyakorolt ​​hatásával kapcsolatos kutatások még folyamatban vannak, de korábbi tanulmányok azt sugallják, hogy az IBS-ben szenvedők mikrobiomja gyakran kevésbé sokszínű, kevesebb hasznos fajjal és magasabb metánt termelő fajok szintjével rendelkezik, ami lassíthatja a motilitást.
• Hipoklórhidria: alacsony gyomorsavszintet jelentő kifejezés. Ha valakinek nincs elég gyomorsava, a baktériumok a szokásosnál tovább juthatnak az emésztőrendszerben, mert a környezet nem elég savas ahhoz, hogy elpusztítsa őket. A tudósok úgy vélik, hogy azoknál, akik protonpumpa-gátlókat szednek, autoimmun gastritisben szenvednek, vagy gasztrektómián estek át, megnövekedett a hipoklórhidria és a SIBO kockázata. Azonban nincsenek meggyőző bizonyítékok, és az alacsony motilitás fontosabb kockázati tényező lehet.
• Strukturális különbségek: néha a SIBO azért fordul elő, mert az embernek strukturális különbségei vannak az emésztőrendszerben.
• Túlzott alkoholfogyasztás: károsíthatja a mikrobiomot, ami diszbiózishoz, a bélfal károsodásához és gyulladáshoz vezet.

Kockázati tényezők

Az adott alapbetegségekben szenvedőknél nagyobb valószínűséggel alakul ki SIBO, mint másoknál. Melyek ezek a leggyakoribb betegségek?

• hipotireózis
• cukorbetegség
• Parkinson-kór
• rövidbél szindróma
• amiloidózis
• szisztémás szkleroderma
• krónikus veseelégtelenség

A SIBO idősebb felnőtteknél is gyakoribb, valószínűleg a lassabb emésztőrendszeri mozgékonyság miatt. A nők körében is magasabb az előfordulása, de az okok nem tisztázottak.

A Medical News Today weboldal ezen cikke továbbá megállapítja, hogy egy 2017-es kis tanulmány szerint az elhízott embereknél 11-szer nagyobb volt a SIBO előfordulási aránya, mint a nem elhízott embereknél. Nem világos, hogy ez miért történt.

Diagnózis

Az orvos a SIBO-t a tünetek és az anamnézis alapján diagnosztizálja. Tapintással megvizsgálhatja a hasat, és keresheti a túlzott gázképződés vagy puffadás jeleit. Ha SIBO-ra gyanakszik, tesztelést javasol.

Légzési teszt

A laktulóz légzési teszt a hidrogén és a metán koncentrációját méri a leheletben. Ennek a tesztnek az eredményei megerősíthetik a SIBO diagnózisát, és feltárhatják a túlnövekedés mértékét. Azt is megmutatják, hogy a túlnövekedés főként hidrogént vagy metánt termelő mikroorganizmusokból áll-e.

Hogyan működik a teszt?

• A teszt előtt 24 órával éhgyomorral kell lenni. Ezután a személy egy édes, laktulózt tartalmazó oldatot iszik, egy olyan cukrot, amelyet csak a bélbaktériumok képesek lebontani.
• Amikor a baktériumok lebontják a cukrot, gázokat termelnek, amelyek bejutnak a véráramba és a tüdőbe jutnak. A légzési teszt kilégzéskor méri ezeket a gázokat.

Ennek a tesztnek egy másik változata a glükóz légzési teszt.

Endoszkópia

Ez a SIBO-tesztelés arany standardja, de invazívabb teszt. A vékonybél-vizsgálatok közé tartozik az endoszkópia, amely során egy kis, vékony kamerát vezetnek be a szájon keresztül a gyomorba.

Hogyan működik a teszt?

• Amikor a műszer bejut a duodenumba, azaz oda, ahol a gyomor a vékonybélhez kapcsolódik, az orvosok endoszkóppal szövetmintát vesznek. A mintát ezután laboratóriumba küldik, ahol elemzik a jelenlévő baktériumokat.
• Megjegyzendő, hogy a vékonybél aspirátumának (folyadékának) vizsgálatánál, hasonlóan a légzési tesztekhez, nincs általánosan elfogadott határ, amely meghatározná, mi minősül pozitív SIBO-eredménynek. Ez megnehezíti a diagnózist azoknál az embereknél, akiknek kevésbé meggyőzőek a teszteredményei.

Egyéb tesztek

A jelenlegi SIBO-tesztek nem mindig pontosak, ezért orvosa további teszteket javasolhat az emésztési egészség jobb megértése érdekében. Ezek a következők lehetnek:

• vérvizsgálatok autoimmunitás vagy gyulladás markereinek kimutatására
• motilitás teszt annak megállapítására, hogy valakinek vannak-e strukturális problémái a vékonybélben.
• bélpermeabilitás teszt, amely felméri, hogy a bélnyálkahártya "szivárog-e".
• székletvizsgálatok a bélmikrobiom elemzésére

A vékonybélben elszaporodó baktériumok kezelése

A Medical News Today weboldal szerint a vékonybél bakteriális túlszaporodása összetett okokból is előfordulhat, ezért kezelése bonyolult lehet. Különböző kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre, beleértve az antibiotikumokat, a székletmikrobióta átültetését és az étrendi változtatásokat.

Antibiotikumok

Ez a vékonybél bakteriális túlszaporodásának fő kezelési módja. Az orvosok egyféle antibiotikumot vagy antibiotikumok kombinációját alkalmazhatják a túlszaporodás megszüntetésére. A kezelés utáni kiújulási arány viszonylag magas. Emiatt az antibiotikumok szedése mellett elengedhetetlen a SIBO okának kezelése a túlszaporodás kiújulásának kockázatának csökkentése érdekében.

Az októl függően ez jelentheti a motilitást gyorsító gyógyszerek szedését, a PPI-kezelés abbahagyását, vagy más, hozzájáruló betegségek kezelését.

Probiotikumok és székletmikrobióta transzplantáció

A weboldal továbbá megállapítja, hogy a probiotikumok szerepe a SIBO kezelésében ellentmondásos. Egyes tanulmányok kimutatták, hogy bizonyos fajok javíthatják a motilitást és csökkenthetik a hidrogén tartalmát a leheletben, mások azonban kimutatták, hogy a probiotikumok SIBO-t okozhatnak. Ha valakinek alacsony a motilitása és probiotikumokat szed, lehetséges, hogy azok növelhetik a túlszaporodás valószínűségét vagy súlyosbíthatják a már meglévő túlszaporodást. Az eredmények egyénenként eltérőek lehetnek.

A székletmikrobióta transzplantáció egy viszonylag új kezelés, amely során az orvos donor bélmikrobiotát ültet át a páciensbe a végbélen keresztül. Ebben az esetben is vegyes eredményeket hoztak a kutatások a módszer SIBO kezelésére való alkalmazását illetően.

SIBO diéta: élelmiszerek a vékonybélben lévő baktériumok túlzott elszaporodása esetén

A diéták nem tudják gyógyítani a vékonybélben lévő bakteriális túlszaporodást, de enyhíthetik a tüneteket. Ami az egyik embernek beválik, az a másiknak nem, de a népszerű választás az alacsony FODMAP diéta.

Mi az a FODMAP diéta?

Az alacsony FODMAP diéta korlátozza az erjeszthető oligoszacharidok, diszacharidok, monoszacharidok és poliolok bevitelét. Ezek olyan anyagok, amelyeket az emberi szervezet nem bont le, ami azt jelenti, hogy a baktériumok táplálkozhatnak belőlük. A magas FODMAP tartalmú élelmiszerek korlátozása csökkentheti a gázképződést, puffadást, székrekedést és hasmenést.

Nem csak mi, hanem mennyi

Az alacsony FODMAP diéta során fontos az elfogyasztott élelmiszer típusa és mennyisége is. Mivel viszonylag összetett, és nagy változásokat igényelhet az étrendben, a legjobb, ha dietetikussal együttműködve jár el. Egy szakember gondoskodhat arról, hogy az illető minden szükséges tápanyagot megkapjon.

Komplikációk

Olyan esetekben, amikor a SIBO súlyos vagy nem megfelelően kontrollált, az illető súlyos hasmenést vagy székrekedést tapasztalhat. Ezek a tünetek szövődményekhez vezethetnek, mint például:

• dehidratáció
• táplálkozási hiányosságok
• nem szándékos fogyás

Ezek a szövődmények az egészség számos aspektusát befolyásolhatják, beleértve az energiaszintet, a hormonokat és a mentális egészséget. Ezenkívül a SIBO-val való élet kihívást jelenthet, stresszt, szorongást és rossz hangulatot okozhat.

Megelőzés

Nem mindig lehet megelőzni a SIBO-t, de az emberek tehetnek lépéseket a bélrendszerük egészségének megőrzése érdekében.

Összegzés

A vékonybél bakteriális túlszaporodása akkor következik be, amikor a vastagbélből származó baktériumok a vékonybélbe kerülnek. Ez olyan tüneteket okozhat, mint a puffadás, hasmenés és székrekedés. Az orvosok laktulóz légzési teszttel vagy vékonybél aspirációs és tenyésztési teszttel diagnosztizálhatják a vékonybél bakteriális túlszaporodását.

A vékonybélben lévő baktériumok túlszaporodásának kezelése általában egy vagy több antibiotikum szedését foglalja magában a baktériumok túlszaporodásának megszüntetésére. Más kezelések, például a probiotikumok hatékonysága kevésbé egyértelmű.

Ha a tünetek tartósan fennállnak, forduljon gasztroenterológushoz, aki ismeri a SIBO-t és a kapcsolódó emésztési rendellenességeket.

Mastica szedése SIBO esetén

• A mastica ajánlott napi adagja 1,2 g - 1,6 g.
• Vegye be két adagban reggel és este, mindig legalább 30 perccel étkezés előtt, vagy legkorábban 2 órával étkezés után.

Ajánlott mastica étrend-kiegészítők SIBO esetén

GYIK

Mi az a SIBO?

A SIBO a vékonybél bakteriális túlszaporodása, amely során a baktériumok elszaporodnak azon a területen, ahol normális esetben csak kis mennyiségben fordulnak elő. Emésztési zavarokat, például puffadást, hasmenést vagy székrekedést okozhat.

Melyek a SIBO okai és kockázati tényezői?

A fő tényezők közé tartozik a csökkent bélmotilitás, a diszbiózis, az alacsony gyomorsavszint, az emésztőrendszer strukturális változásai, a túlzott alkoholfogyasztás és bizonyos krónikus betegségek, mint a cukorbetegség vagy a pajzsmirigy alulműködés.

Hogyan diagnosztizálható a SIBO?

Leggyakrabban légzési tesztet alkalmaznak, amely a hidrogén és metán mérését foglalja magában laktulóz vagy glükóz beadása után. Bizonyos esetekben endoszkópiát és vékonybélmintavételt is alkalmaznak.

Hogyan kezelik a SIBO-t?

A kezelés alapját antibiotikumok, étrendi változtatások (pl. FODMAP diéta) és az alapvető okok, például a csökkent motilitás vagy más emésztőrendszeri betegségek kezelése képezik.

Segít-e a FODMAP diéta a SIBO-n?

A FODMAP diéta nem gyógyítja a SIBO-t, de jelentősen enyhítheti a tüneteket, például a puffadást, gázképződést, hasmenést vagy székrekedést az erjeszthető szénhidrátok korlátozásával.