SIBO: vékonybél bakteriális túlszaporodása

Mit kell tudni a SIBO-ról és kezeléséről? A vékonybél baktériumok túlszaporodása (SIBO) egy olyan állapot, amelyben a baktériumok túlzottan elszaporodnak a vékonybélben. Ez a túlszaporodás puffadást, hasmenést vagy székrekedést okozhat.

Úgy tűnik, hogy a SIBO összefügg a irritábilis bél szindrómával. Az ezzel a szindrómával küzdő embereknél nagyobb valószínűséggel alakul ki SIBO, mint az általános populációban. Azonban nem mindenkinél, akinek irritábilis bél szindrómája van, pozitív a SIBO teszt. Ebben a cikkben a vékonybél baktériumok túlszaporodásának tüneteit, kockázati tényezőit és szövődményeit tárgyaljuk. Emellett bemutatjuk azokat a diétákat is, amelyek enyhíthetik a tüneteket.

Mi a SIBO és mik a tünetei?

A SIBO a vékonybél baktériumok túlszaporodásának rövidítése – azaz a baktériumok túlzott elszaporodása a vékonybélben. A bél mikrobióta többsége általában a vastagbélben található, és a vékonybél nem tartalmaz ilyen nagy mennyiségű baktériumot. Ha azonban a vastagbélben túlszaporodás történik, ezek a baktériumok a vékonybélbe is bejuthatnak, amely aztán nem képes kezelni ezt a mennyiséget.

A SIBO tünetei egyénenként eltérőek lehetnek attól függően, hogy a baktériumok túlszaporodása mennyire enyhe vagy súlyos, és hogy az illetőnek vannak-e társuló betegségei.

A tünetek a következőket foglalhatják magukban:

• puffadás
• hasmenés
• székrekedés
• megmagyarázhatatlan vitaminhiány, különösen B12-vitamin hiány

A tünetek alapján az is megállapítható, hogy melyik baktériumtípus szaporodott el. A kutatások szerint a hidrogéntermelő baktériumok inkább a hasmenéssel, míg a metántermelő fajok inkább a székrekedéssel hozhatók összefüggésbe.

Okok és kockázati tényezők

Néha nagyon nehéz meghatározni a SIBO okát. A tudósok eddig a következő tényezőket azonosították, amelyek hozzájárulhatnak kialakulásához:

• Alacsony motilitás: a belek általában továbbítják az ételt és a baktériumokat az emésztőrendszeren keresztül, megakadályozva a túl sok baktérium felhalmozódását a vékonybélben. Ha azonban valakinek alacsony a motilitása, ez a mechanizmus lelassul, lehetővé téve az étel erjedését a vékonybélben.
• Diszbiózis: akkor fordul elő, amikor az ember mikrobiómja felborul, és túl sok káros vagy túl kevés hasznos mikroorganizmusfajt tartalmaz. Korábbi tanulmányok szerint az IBS-ben szenvedőknél gyakran alacsonyabb a mikrobióta sokfélesége, kevesebb a hasznos faj, és magasabb a metántermelő fajok szintje, amelyek lassíthatják a motilitást.
• Hipoklórhidria: az alacsony gyomorsavszintet jelölő kifejezés. Ha valakinek nincs elegendő gyomorsava, a baktériumok tovább juthatnak az emésztőrendszerben, mert a környezet nem elég savas ahhoz, hogy elpusztítsa őket. A tudósok úgy vélik, hogy azoknál az embereknél, akik protonpumpa-gátlókat szednek, autoimmun gasztritiszük van, vagy gasztrektómián estek át, megnő a hipoklórhidria és a SIBO kockázata. Azonban meggyőző bizonyítékok hiányoznak, és az alacsony motilitás fontosabb kockázati tényező lehet.
• Strukturális különbségek: néha a SIBO azért fordul elő, mert az illetőnek strukturális különbségei vannak az emésztőrendszerében.
• Túlzott alkoholfogyasztás: károsíthatja a mikrobiómát, ami diszbiózishoz, bélfal károsodáshoz és gyulladáshoz vezethet.

Kockázati tényezők

Az egyes alapbetegségekben szenvedőknél nagyobb valószínűséggel alakul ki SIBO, mint más embereknél. A leggyakoribbak a következők:

• hypothyreosis
• cukorbetegség
• Parkinson-kór
• rövidbél szindróma
• amiloidózis
• szisztémás szkleroderma
• krónikus veseelégtelenség

A SIBO az idősebb felnőtteknél is gyakoribb, valószínűleg a lassabb emésztőrendszeri motilitás miatt. Magasabb az előfordulása nőknél is, de az okok nem tisztázottak.

A Medical News Today weboldal szerint egy 2017-es kis tanulmány megállapította, hogy az elhízott embereknél 11-szer nagyobb valószínűséggel fordul elő SIBO, mint a nem elhízottaknál. Ennek oka nem tisztázott.

Diagnózis

Az orvos a SIBO-t a tünetek és az anamnézis alapján diagnosztizálja. Megtapogathatja a hasat, és túlzott gázképződésre vagy puffadásra utaló jeleket kereshet. Ha SIBO-ra gyanakszik, vizsgálatot javasol.

Légzési teszt

A laktulóz-kilégzési teszt a hidrogén és a metán koncentrációját méri a lélegzetben. Ennek a tesztnek az eredményei megerősíthetik a SIBO diagnózisát, és feltárhatják a túlszaporodás mértékét, valamint azt, hogy elsősorban hidrogén- vagy metántermelő mikrobákról van-e szó.

A teszt előtt 24 órával éhgyomorra kell maradni. Ezután édes, laktulózt – egy olyan cukrot, amelyet csak a bélbaktériumok képesek lebontani – tartalmazó oldatot kell inni. Amikor a baktériumok lebontják a cukrot, gázokat termelnek, amelyek bejutnak a véráramba és a tüdőbe jutnak – a kilégzési teszt ezeket a gázokat méri kilégzéskor. Alternatíva a glükóz-kilégzési teszt.

Endoszkópia

Ez a SIBO vizsgálatának aranystandardja, azonban invazívabb. Egy kis vékony kamerát vezetnek be a szájon keresztül a gyomorba. Amikor a műszer bejut a duodenumba (ahol a gyomor a vékonybélhez csatlakozik), az orvosok szövetmintát vesznek, amelyet laboratóriumba küldenek baktériumvizsgálatra.

A vékonybél aspirátum (folyadék) vizsgálatakor, hasonlóan a kilégzési tesztekhez, nincs általánosan elfogadott határ, amely meghatározná a SIBO pozitív eredményét. Ez megnehezíti a diagnózist kevésbé meggyőző eredmények esetén.

Egyéb tesztek

A SIBO-ra vonatkozó létező tesztek nem mindig pontosak, ezért orvosa további teszteket javasolhat az emésztési egészség jobb áttekintése érdekében:

• vérvizsgálatok autoimmunitás vagy gyulladás markereinek kimutatására
• motilitás vizsgálat a vékonybél strukturális problémáinak felderítésére
• béláteresztő képesség vizsgálata (értékeli, hogy a bélfal „szivárgó-e”)
• székletvizsgálatok a bél mikrobiómjának elemzésére

A vékonybél baktériumok túlszaporodásának kezelése

A SIBO okai komplexek lehetnek, így a kezelése bonyolult lehet. Különböző lehetőségek állnak rendelkezésre, beleértve az antibiotikumokat, a székletmikrobióta-transzplantációt és az étrend megváltoztatását.

Antibiotikumok

Ez a vékonybél baktériumok túlszaporodásának fő kezelési módja. Az orvosok egyfajta antibiotikumot vagy azok kombinációját használhatják a túlszaporodás megszüntetésére. A kezelés utáni kiújulási arány viszonylag magas, ezért az antibiotikumok mellett elengedhetetlen a SIBO okának kezelése a visszaesés kockázatának csökkentése érdekében. Az októl függően ez jelentheti a motilitást gyorsító gyógyszerek szedését, a PPI-kezelés abbahagyását vagy más hozzájáruló betegségek kezelését.

Probiotikumok és székletmikrobióta-transzplantáció

A probiotikumok szerepe a SIBO kezelésében ellentmondásos. Egyes tanulmányok kimutatták, hogy bizonyos fajok javíthatják a motilitást és csökkenthetik a hidrogén tartalmát a kilégzésben, mások azonban azt mutatták, hogy a probiotikumok SIBO-t okozhatnak. Ha valakinek alacsony a motilitása és probiotikumokat szed, azok növelhetik a túlszaporodás valószínűségét, vagy súlyosbíthatják a már meglévő állapotot. Az eredmények egyénenként eltérőek.

A székletmikrobióta-transzplantáció viszonylag új kezelési módszer, amelynek során az orvos donor bélmikrobiótát ültet át a páciensbe a végbélen keresztül. Itt is vegyes eredményeket hoztak a kutatások.

SIBO diéta: élelmiszerek vékonybélbaktériumok túlzott szaporodása esetén

A diéták nem gyógyíthatják meg a SIBO-t, de enyhíthetik a tüneteket. Az, hogy mi működik, személyenként eltérő, népszerű lehetőség a alacsony FODMAP diéta.

Mi az a FODMAP diéta?

Az alacsony FODMAP diéta korlátozza a fermentálható oligoszacharidok, diszacharidok, monoszacharidok és poliolok bevitelét – olyan anyagokét, amelyeket az emberi szervezet nem bont le, és amelyekkel a baktériumok táplálkozhatnak. A magas FODMAP tartalmú élelmiszerek korlátozása csökkentheti a gázképződést, puffadást, székrekedést és hasmenést.

Az alacsony FODMAP diéta során fontos az elfogyasztott ételek típusa és mennyisége is. Mivel viszonylag bonyolult, és nagy változásokat igényelhet az étrendben, a legjobb, ha dietetikussal együttműködve biztosítja, hogy az illető minden szükséges tápanyagot megkapjon.

Komplikációk

Súlyos vagy nem megfelelően kontrollált SIBO esetén jelentős hasmenés vagy székrekedés léphet fel. Ezek a tünetek olyan szövődményekhez vezethetnek, mint:

• dehidráció
• tápanyaghiány
• nem szándékos fogyás

Ezek a szövődmények az egészség számos aspektusára kihatnak, beleértve az energiaszintet, a hormonokat és a mentális egészséget. A SIBO-val való együttélés kihívást jelenthet, és stresszt, szorongást és rossz hangulatot okozhat.

Megelőzés

Nem mindig lehet megelőzni a SIBO-t, de az emberek tehetnek lépéseket bélrendszerük egészségének megőrzése érdekében. Ezek közé tartoznak:

1. Tápláló és változatos étrend: a változatos ételek fogyasztása segíthet növelni a bélflóra sokféleségét, ami csökkentheti a diszbiózis valószínűségét. Különösen hasznosak a gyümölcsök, zöldségek és teljes kiőrlésű gabonák.
2. Hagyja abba a dohányzást: a cigaretta és más nikotintartalmú termékek megváltoztathatják a bélflóra összetételét.
3. Prokinetikumok szedése: a prokinetikumok olyan gyógyszerek, amelyek felgyorsítják az emésztőrendszer motilitását. Csökkenthetik a SIBO kockázatát az emelkedett kockázatú embereknél, például alapbetegséggel rendelkezők vagy protonpumpa-gátlókat szedők esetében.
4. A hipoklórhidria kezelése: ha valakinek kevés a gyomorsava, annak megszüntetése csökkentheti a SIBO kockázatát, bár további tanulmányokra van szükség e kapcsolat megerősítéséhez.
5. Más betegségek, mint például a pajzsmirigy alulműködés vagy a cukorbetegség kezelése – ezek megfelelő kontrollálása csökkentheti az emésztőrendszerre gyakorolt hatást.

Összefoglalás

A vékonybél baktériumok túlszaporodása akkor következik be, amikor a vastagbélből származó baktériumok bejutnak a vékonybélbe. Ez olyan tüneteket okozhat, mint a puffadás, hasmenés és székrekedés. Az orvosok laktulóz-kilégzési teszttel vagy vékonybél-aspirációs és -tenyésztési teszttel diagnosztizálhatják a SIBO-t.

A kezelés általában egy vagy több antibiotikum szedését foglalja magában a túlszaporodás megszüntetésére. Más eljárások, mint például a probiotikumok hatékonysága kevésbé egyértelmű.

Ha tartós tünetei vannak, forduljon gastroenterológushoz, aki ismeri a SIBO-t és a kapcsolódó emésztési zavarokat.

Forrás: medicalnewstoday.com

❓ GYIK – SIBO

Mi az a SIBO?

A SIBO a vékonybél baktériumok túlszaporodása, amely akkor következik be, amikor a baktériumok túlzott mértékben elszaporodnak egy olyan területen, ahol általában csak kis mennyiségben vannak jelen. Emésztési problémákat okozhat, mint például puffadás, hasmenés vagy székrekedés.

Melyek a SIBO okai és kockázati tényezői?

A fő tényezők közé tartozik a csökkent bélmotilitás, a diszbiózis, az alacsony gyomorsav, az emésztőrendszer strukturális változásai, a túlzott alkoholfogyasztás és bizonyos krónikus betegségek, mint a cukorbetegség vagy a pajzsmirigy-alulműködés.

Hogyan diagnosztizálható a SIBO?

Leggyakrabban laktulóz vagy glükóz beadása után hidrogén és metán mérésével végzett légzéstesztet alkalmaznak. Bizonyos esetekben endoszkópiát és vékonybélbiopsziát is használnak.

Hogyan kezelhető a SIBO?

A kezelés alapja az antibiotikumok, a diétás változtatások (például FODMAP diéta) és az okok kezelése, mint például a csökkent motilitás vagy más emésztőrendszeri betegségek.

Segít a FODMAP diéta a SIBO esetén?

A FODMAP diéta nem gyógyítja meg a SIBO-t, de jelentősen enyhítheti az olyan tüneteket, mint a puffadás, gázképződés, hasmenés vagy székrekedés azáltal, hogy korlátozza a fermentálható szénhidrátokat.

Érdekelheti még